„Függetlenedés lesz itt, azt mondtam!” Ennyiben el is mondtam a tegnapi napomat apum szemszögéből.
Kibővítve pedig ez történt: beleunt abba, hogy bármikor hazajövök, uralmam alá veszem a szobám, akkor neki már nincs hozzáférése a számítógéphez. Kérlelőhadjáratának eredménye pedig az lett, hogy felcsomagolt és átpakolódott a számítógép a szobájukba, a teljes felszereléssel együtt – természetesen mindez általam. Számomra e pár órai munka következménye meg az lett, hogy megszeppenve ülök a szobámban, annyira furcsa lett a kis spájznyi helyiség. Mintha nagyobb lenne, mert szokatlan a hiány, amit az asztalomon az öltözködés közben levert csillár által összekarcolt képernyő -, alatta pedig a Szatmár-Lázári távolságot könnyedén lefedő drótmennyiség helyén látok. Biztos hamar megszokom majd ezt, meg azt is, hogy ezentúl még több területet kell porszívózzak…
Egy sms sikerült tegnap nagyon de nagyon felidegesítsen. A banktól jött, ahol számlát nyitottam vagy 3 éve. Általában szeretetet prédikálok, de el tudtam volna törni pár lábat, amikor újból nagyon udvariasan meginvitáltak a legközelebbi bankfiókjukba, hogy feltöltsem a -30 lejes egyenlegemet. Nem nagy összeg, de annyira épp elég, hogy hiányozzon, ha ki kell adnom „számlakarbantartás”-ra. Mit kell azon karbantartani? Nem kapcsolószekrény az, hogy rendszeresen kelljen olajozni, meg ellenőrizni, hogy minden fogaskerék jól működik-e… Nem is olyan rég levettek már egy összeget ugyanilyen címen, ezért fontolgattam, hogy bezárom a számlámat. Ebből a nagy elhatározásból meg csak egy mérges dohogás lett, miközben éjfél-közeli órákban fáradhatatlanul szereltük a kipufogót az autóra. Ma meg egész nap esett az eső, úgyhogy nem hogy a számlámat nem zároltam, de még a tartozásomat sem fizettem ki a banknak.
Holnap kezdem a munkát. Ha holnap is így fog esni az eső, mint ahogy épp most esik, elég viccesen fogok kinézni, mikor beérek a munkahelyemre, mert úgy néz ki, hogy biciklivel kell menjek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése